Kedves Szülők!

Budaörs Város Önkormányzata a budaörsi óvodákat és iskolákat augusztus 1-től kistérségi fenntartásba kívánja adni.

 A fenntartóváltással kapcsolatban szükség van a szülői közösség és az intézmények alkalmazotti közösségeinek véleményezésére.
Ezért arra kérem Önöket, ha bárkinek véleménye, tapasztalata, gyakorlati ismerete, aggálya van a témával kapcsolatban, kérem június 8-ig írásban leadni.

A vélemények kialakításához szükséges tájékoztató anyagok az óvoda honlapján vackorovoda.hu és a nagy faliújságon is megtekinthetők

Tersánszkyné Nyitrai Éva
intézményvezető

......................................................................................................................................

Közoktatási Iroda
TÁJÉKOZTATÓ
Fenntartóváltásról

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a költséghatékony intézményműködtetést szem előtt tartva 2010. decemberi ülésén úgy döntött, hogy a lehetséges intézményfenntartói formák vizsgálatára szakértőt kér fel. A szakértő visszalépése okán a szakiroda összeállította azt a tanulmányt, amelyben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) alapján, a lehetséges intézményfenntartói formákat, valamint a fenntartói jog átadáshoz kapcsolódó feladatokat kerültek bemutatásra.

Az anyag alapján a költséghatékonysági és megvalósíthatósági szempontokat figyelembe véve, az intézményrendszer szakmai színvonalát, az ellátási és az alkalmazási feltételek változatlanságát garantáló megoldási javaslatokat több körben egyeztettük az intézmények képviselőivel.

A 2011. február 23-i Képviselő-testületi ülést követően – széleskörű egyeztetéssel és az alkalmazotti kérés elismerésével – megállapodás született, mely szerint az Önkormányzat kizárólag olyan fenntartási lehetőséget vizsgál, ahol a közalkalmazotti jogviszonyok nem sérülnek.
Ennek deklarálására a Képviselő-testület 2011. márciusi rendes ülésén a 84/2011. (III. 23.) ÖKT sz. határozatával a közalkalmazotti jogviszony megtartásával kapcsolatos szándéknyilatkozat fogadott el.
(„Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a városban működő közoktatási intézmények fenntartóváltásának kérdésében kizárólag olyan lehetőségeket vizsgál, és fogad el, ha szükséges, amely a pedagógusok, dolgozók, közalkalmazotti kör közalkalmazotti státuszának megtartását egyértelműen biztosítja.”)

Ennek fényében két lehetséges változat vizsgálata történt meg, a kistérségi fenntartás, illetve intézményfenntartó tárulás létrehozásának lehetőségei. Az intézményfenntartó társuláshoz szükséges partner, illetve az ezzel járó támogatási rendszer vizsgálata jelenleg még folyamatban, így a lehetőségek között még szerepel.
A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban: BTT) Polgármesterek Tanácsa 20/2011. (03. 08.) sz. határozatával olyan elvi döntéseket fogadott el, melyek szerint az Önkormányzat ilyen irányú döntését követően, vállalják a budaörsi közoktatási intézmények kistérségi fenntartásba vételét, továbbá hogy egy esetleges fenntartói jog átadása esetén a BTT, SZMSZ-ének módosításával garantálja, hogy a BTT Polgármesterek Tanácsa kizárólag az intézmény székhelye szerinti település Képviselő-testületének határozata alapján, és a szerint dönt.
Mindezekről 2011. április 6-án az intézményvezetők, szakszervezeti vezetők, közalkalmazotti tanácsok tagjai tájékoztatást kaptak. Az Önkormányzat vezetői és a megjelent képviselők tájékoztatásukban hangsúlyozták, hogy olyan döntési és feltételrendszert kívánnak kidolgozni, melyekkel garantálható, hogy az intézmények működésében ne legyen észlelhető a változás. Ez mind a szakmai feladatok ellátására, mind az intézményi autonómiára, mind a jogviszonyok vonatkozásában teljesül. A magasabb intézményvezetői megbízások módosulnak kizárólag ebben az esetben, de ennek során is a változatlan megbízási tartalom garantált. A munkáltató személyében történik kizárólag változás. Az intézményvezetők megbízása tekintetében a Képviselő-testület döntési jogait továbbra is fenntartja. Mindezeket a feladatátadási megállapodás dokumentumai garantálják.
Az egyeztetésen felmerült kérdések során azokat is garantálták a jelenlévő városi vezetők, képviselők, hogy a tanügyigazgatási, pénzügyi, könyvelési önkormányzati feladatok sem kerülnek el Budaörs Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala szervezeti egységeitől. Erre vonatkozóan a létrejövő feladatátadási megállapodások során szükséges rendelkezni.

A közoktatási törvény 121. § (1) bekezdés 15. pontja szerint intézmény átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amelynek következtében az alapító okirat meghatározott elemeit módosítani kell. A közoktatási törvény 37. § (5) bekezdése határozza meg az alapító okirat kötelező elemeit. Az említett bekezdés három nagy csoportba, a)-c) alpontba sorolja fel, milyen kérdéseket kell a fenntartónak meghatároznia az intézményi alapító okiratban.
Az (5) bekezdésének a) pontja alapján az alapító okiratnak tartalmaznia kell az intézmény nevét az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét. Az említett bekezdés c) pontja alapján az alapító okiratnak tartalmaznia kell a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat.
Az értelmező rendelkezések alapján átszervezésnek minősül az a fenntartói döntés, amelynek következtében módosítani kell az (5) bekezdés b) pontjában felsorolt következő adatokat:
• intézmény típusa,
• alaptevékenysége, nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladata,
• tagintézménye,
• feladatellátást szolgáló vagyon, vagyon feletti rendelkezési jog,
• intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címe,
• nevelési-oktatási intézmény esetén
o felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám,
o tagozat megnevezése,
• iskola esetén az évfolyamok száma,
• alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ág, azon belül a tanszakok megnevezése.
A közoktatási törvényben található, az átszervezéssel összefüggő eljárási rendelkezéseket abban az esetben kell alkalmazni, ha olyan döntést hoz a fenntartó, amelyből következően a felsorolt adatokat az alapító okiratban meg kell változtatni.
Amennyiben a fenntartóváltás ezeket nem érinti, nem beszélhetünk átszervezésről.
A fentiekben kifejtettek alapján a fenntartóváltás nem minősül átszervezésnek.
Ugyanez igaz, a közoktatási törvény 102. § (3) bekezdésében foglalt véleményeztetési kötelezettségre is. A közoktatási intézmény megszüntetéséhez, átszervezéséhez feladatainak megváltoztatásához szükséges döntés meghozatala előtt a fenntartónak be kell szereznie
• a közoktatási intézmény alkalmazotti közösségének,
• iskolaszékének,
• iskolai szülői szervezetének,
• iskolai diákönkormányzatának,
„Az e bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére.”
Ugyan a tervezett intézkedés nem minősül átszervezésnek, de figyelemmel arra, hogy Budaörs Város Önkormányzata még az elvi döntés előtt is fontosnak tartotta az intézmények bevonását az együttgondolkodásba, javasoltuk, hogy ezeket az intézményi véleményeket ne mulassza el beszerezni a végleges döntés meghozatala előtt sem.

A véleményezésre a közoktatási törvény 102. § (4) bekezdése tartalmazza az esetünkben követhető eljárást:
„Ha a fenntartó három vagy annál több közoktatási intézményt tart fenn, a (3) bekezdés szerinti véleményeztetési kötelezettségének … eleget tehet úgy is, hogy a tervezett intézkedésről szóló tájékoztatót az érintett közoktatási intézmény vezetőjének küldi meg azzal, hogy a helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra, és hívja fel a (3) bekezdésben meghatározottak figyelmét arra, hogy a fenntartó tervezett intézkedésével kapcsolatos véleményüket a (3) bekezdésben meghatározott határidő biztosítása mellett a közoktatási intézmény vezetőjének küldhetik meg. A közoktatási intézmény vezetője a véleményeket a véleményezési határidő lejártát követő öt munkanapon belül megküldi a fenntartónak.”

A tervezet intézkedések során kiemelten hangsúlyos, hogy Budaörs Város Önkormányzata mind a tanügyigazgatási irányítás, mind a pénzügyi feladatok ellátását továbbra is a Polgármesteri Hivatal által kívánja ellátni, továbbá, a saját döntéseit kívánja az egyéb irányítási, felügyeleti intézkedések során érvényesíteni.
A fenntartói jog átadása során a tanulói jogviszony, valamint a közalkalmazotti jogviszonyok változatlanok maradnak.
Az intézményekben folyó szakmai munkát, tehát a nevelési és pedagógia programok struktúráját és tartalmát a tervezett intézkedések nem érintik, azok a változatlan módon kerülnek végrehajtásra. Ugyanez vonatkozik a német nemzetiségi óvodai nevelési, valamint az iskolai pedagógia programokra.

Mindezek alapján, hivatkozva a közoktatási törvény 102. § (4) bekezdésben biztosított lehetőségre, felkértük az intézményvezetőket a szükséges intézkedések megtételére, és a vélemények beérkezését követően a Közoktatási Irodára történő továbbításra.

A hivatkozott rendelkezés alapján a határidők:
Az intézményekhez történő kiküldés: 2011. május 23.
Nyilvánosságra hozatal: 2011. május 24.
Vélemények kialakítása 2011. június 8.
Beküldési határidő: 2011. június 15.

Szíves intézkedését, a határidők szigorú megtartását előre is köszönöm.

Budaörs, 2011. május 23.

Közoktatási Iroda
 

......................................................................................................................................

Részletek
a
A budaörsi közoktatási intézmények lehetséges fenntartása
című tanulmányból

Bevezetés

A művelődéshez való jog az Alkotmányban biztosított alapjogok második generációjaként ismert jogok csoportjának része, olyan társadalmi konszenzuson alapuló érték, amely államcélként fogalmazódik meg. Az állam törvényekben vállalt feladatának ellátását részben az önkormányzatok útján valósítja meg. Az önkormányzat, mint fenntartó - a jogszabályok keretei között - nagyfokú önállósággal rendelkezik az intézményi struktúra kialakításában, szervezésében. A közszolgáltatás megvalósítására hozott döntéseit kizárólag törvényességi és alkotmányossági okokból vizsgálhatók felül, célszerűségi szempontból felülbírálni azokat egyetlen szervezetnek sincs törvényben biztosított joga. Az országosan tapasztalható oktatási-nevelési intézmény átszervezés, összevonás vagy megszüntetés gazdasági és demográfiai okok természetes következménye, és önmagában nem tekinthető jogellenes magatartásnak egy intézmény megszüntetése, ha az alapító betartja az arra vonatkozó garanciális szabályokat.
Egy település lakossága számára a gyermekek, tanulók oktatási feltételei kiemelkedő fontosságúak, ugyanakkor a körülmények változása, a folyamatos szolgáltatás miatt az intézményrendszer megváltoztatása, szűkítése olykor elkerülhetetlen. Ez pedig az érintettek körében (az intézmény dolgozói, tanulói és szüleik) bizonyos sérelmet mindig okoz. A szülők és a tanulók jogainak védelmét ebben az esetben egyrészt egy kötelező eljárási szabály, a véleményük beszerzése jelenti, másrészt az a törvényi követelmény, hogy az oktatásról továbbra is megfelelő színvonalon kell gondoskodni.

Feladat-ellátási kötelezettség

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 8. § (1) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladataként jelöli meg az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról való gondoskodást.
Azonban mind az Ötv. mind a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) feladat-ellátási kötelezettséget és nem intézmény fenntartási kötelezettséget ír elő a helyi önkormányzatok számára. Ez tehát a szolgáltatás biztosítására kötelezi a helyi önkormányzatokat, ugyanakkor számos választási lehetőségük van a közoktatással összefüggő feladatok megoldásához. Ezek a következők:
• valamennyi feladat saját intézmény fenntartásával, működtetésével való megoldása,
• az egyes feladatok saját intézmény fenntartásával történő megoldása és a feladatok egy részének másik önkormányzattal kötött társulás útján való ellátása,
• valamennyi szolgáltatás társulás keretében történő ellátása,
• közoktatási megállapodás megkötésével nem helyi önkormányzati intézményfenntartó bevonása a feladatok ellátásába.
A feladat-ellátási kötelezettség egyik formája a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények bevonása a kötelező önkormányzati feladatok végrehajtásába. Tehát a fenntartói jog átruházható.
Ez Budaörsön a fenntartói jog átadásával, illetve közös intézményfenntartás megállapodás szerinti biztosításával valósulhat meg.

A fenntartó jog átadásának törvényi szempontjai

Általános szabály, hogy a fenntartói jog átadása során vizsgálni kell azt a kérdést, hogy a helyi önkormányzati feladatellátás nem sérül-e annak következtében, hogy a fenntartói jogokat átveszi az egyéb fenntartó. (közoktatási törvény. 88. § (7) bekezdés)
A közoktatási törvény csak abban az esetben teszi lehetővé a kötelező feladatot ellátó közoktatási intézmény megszüntetését vagy átszervezését, ha az adott szolgáltatás ellátásának színvonala nem szenved hátrányt, és a szolgáltatás igénybevétele a gyermekeknek, tanulóknak és szülőknek nem jelent aránytalan terhet. A helyi önkormányzat a tulajdonában lévő nevelési-oktatási intézmény tulajdoni vagy fenntartói jogát részben vagy egészben akkor engedheti át világnézeti alapon szerveződő vagy más fenntartónak, ha azon gyermekek részére is, akiknek szülei nem akarják az elkötelezett, illetve az átadott nevelési-oktatási intézménybe járatni gyermeküket, a fenntartó a nevelést és oktatást megfelelő színvonalon továbbra is biztosítja, és annak igénybevétele a gyermeknek, tanulónak, szülőnek nem jelent aránytalan terhet.
A megfelelő színvonalon történő gondoskodás követelménye
A megfelelő színvonalon történő gondoskodás lényege, hogy a döntés következtében az érintett gyermekek, tanulók köre nem kerülhet rosszabb helyzetbe, mint amilyen helyzetben a döntés előtt volt. Összefügg ez a kötelezettség a felmenő rendszer szervezési elvével. A közoktatásban érvényesülnie kell a felmenő rendszer követelményének is, amelynek lényegét a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 10. pontja akként fogalmazza meg: az iskolai nevelés és oktatás szervezési rendje, amely alapján a tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb évfolyamon lehet bevezetni. Közérthetően megfogalmazva, „menet közben” nem lehet módosítani a tanulmányi és vizsgafeltételeket. A megfelelő színvonalon való további gondoskodás értelmezését is tartalmazza a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 22. pontja. E követelmény akkor teljesül, ha az új feltételek között folyó óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás, személyi és tárgyi feltételei megfelelnek az előírásoknak, a közoktatási törvény 1. és 3. sz. mellékletében meghatározott előírásoknak, és továbbra is biztosítottak a döntés előtt meglévő pedagógiai szolgáltatások.
Az aránytalan teher vizsgálata
A feladatellátás átszervezésénél, megváltoztatásánál, csökkentésénél a másik szempont annak megítélése, hogy a döntés következtében az adott szolgáltatás igénybevétele milyen terhet ró a szolgáltatást igénybe vevőkre. Az aránytalan teher megítéléséhez ismét csak segítséget nyújt a közoktatási törvény értelmező rendelkezéseit megállapító 121. § (1) bekezdése. Aránytalan teher akkor hárul a szülőre és gyermekére, amennyiben a döntés következtében az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást a gyermek lényegesen nehezebb körülmények között, vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja csak igénybe venni. Ennek a kérdésnek a vizsgálatánál mérlegelni kell a gyermek, illetve a tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét.

Törvényi alapelvek figyelembevétele, illetve az elmulasztás következménye

Mindezek megalapozott önkormányzati döntéseket követlenek, melyek során szükséges bizonyos alapelvek figyelembevétele. A törvényben megfogalmazott alapelvek hivatkozási alapul szolgálhatnak valamely vitás kérdés eldöntéséhez minden olyan esetben, amikor konkrét, meghatározott ügy tekintetében egyébként konkrét jogszabálysértésre, meghatározott jogszabályi helyre nem lehet hivatkozni. A törvényekben megfogalmazott alapelvek határozzák meg a törvényi szabályozás kereteit. A törvényekben megfogalmazott alapelvek megsértése nem jelent kisebb súlyú törvénysértést, mint egy meghatározott konkrét törvényhely megsértése.

A gyermek mindenek felett álló érdeke

A gyermek jogairól szóló Egyezményben meghatározottak szerint a szociális védelem köz- és magánintézmények, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját, az Egyezményben foglaltak alkalmazása, a kihirdetés időpontjától kezdődően (1991. 11. 22.) kötelezővé vált.
A közoktatási törvényben megfogalmazott alapelv a meghatározott magatartásra kötelezettek körét a lehető legszélesebben körben húzza meg. Érvényesítenie kell ezt az alapelvet a közoktatás szervezési, irányítási, működtetési feladatok végrehajtásában közreműködők körének, amikor döntenek, intézkednek a gyermekek, a tanulók ügyeiben.
A gyermek mindenek felett álló érdeke akkor érvényesül, ha a döntés, intézkedés alapján, annak eredményeképpen
a) a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítják részére, s annak igénybevétele nem jelent aránytalan terhet,
b) minden segítséget megkap képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez,
c) ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbbet választva döntöttek. Illetve a meghozott döntés, intézkedés, annak elmaradása nem sérti ezeket az elvárásokat.
A jogalkalmazók nem csupán az ismertetett, példálódzó körben kötelesek mérlegelni az alapelv megvalósulását, hanem minden egyes ügyben, minden egyes eljárás során, minden egyes intézkedésnél [Alkotmány 7. §, Eu. Alkotmány II-84. cikk (2) bekezdés; Kt. 4/A. §; Gyermek jogairól szóló Egyezmény 3. cikk 1. pont].

Az egyenlő bánásmód követelménye

Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, továbbá, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők részére, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban az állam kötelezettsége, megalkotta az egyenlő bánásmódról és az esélyegyelőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt (a továbbiakban: Ebt.).
A egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvénynek kiemelkedő szerepe van az oktatás rendszerében, hiszen ennek a rendszernek kiemelkedő szerepe van az esélyegyenlőség előmozdításában. Az egyenlő bánásmód követelménye nemcsak azt kívánja meg, hogy az érintettek, így elsősorban az oktatás feladatainak végrehajtásában közreműködők tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságok alapján egyes személyeket vagy személyt hátrányos helyzetbe hoz, megkülönböztet, hanem olyan pozitív intézkedéseket is, amelyek lehetővé teszik az egyén személyében, tulajdonságaiban, állapotában fellelhető hátrányok, illetőleg az egyénen kívüli állapotból, helyzetből adódó hátrányok csökkentését, felszámolását.
Ez az alapelv megköveteli azt is, hogy azok a gyermekek, kiknek esélyegyenlőségi lehetőségeit a jelenlegi rendszerben biztosítja Önkormányzatunk, a jövőben is hasonló ellátásban részesüljenek.

A rendeltetésszerű joggyakorlás elve

A rendeltetésszerű joggyakorlás olyan általános jogelv (a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2. § (2) bekezdés), amelynek konkrét, egyes esetekre történő törvényi szabályozása nem lehetséges. Mindig adott esetekre tekintve kell vizsgálni, hogy sérül-e a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye vagy sem. A közoktatási törvénynek ez a rendelkezése hasonlóan más alapelvhez vagy alapelv-szerű előíráshoz lehetőséget biztosít ahhoz, hogy védelmet keressen az, aki úgy érzi, hogy jogaiban sérelmet szenvedett, azonban nem talál olyan konkrét jogszabályi helyet, amelyre tekintettel megtámadhatná a vele szemben hozott döntést, intézkedést, vagy sérelmezhetné valamely döntés, intézkedés elmaradását.
A rendeltetésszerű joggyakorlás lényege, hogy minden érdekeltnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a közoktatási törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározottak maradék nélkül érvényesüljenek. Egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy a másik fél nem rendeltetésszerűen járt el, ha adott esetben, adott ügyben saját maga is hasonló módon járt el.

A rendeltetésszerű joggyakorlás szorosan kapcsolódik a közoktatási törvény 4. § (7) bekezdésében található, a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesítési követelményével, illetve a közoktatási törvény 4/A. §-ában megfogalmazott egyenlő bánásmód követelményével. Ez a három alapelv együttesen hivatott biztosítani azt, hogy ne sérüljenek a gyermekek, tanulók érdekei, illetőleg jogai.

Az alapelvek figyelembevétele a döntéshozatalkor

A közoktatási törvény 88. § (6) bekezdése lényegében összevonva egy szabályozási körbe tartozónak tekintve határozza meg, hogy a helyi önkormányzat mely esetben változtathat azokon az ellátási formákon, a szolgáltatásokban közreműködő ellátó rendszeren, amely segítségével a közoktatási törvényben foglaltakat végrehajtja. A szabályozás nem a kötelező önkormányzati feladatok oldalából indul ki, hanem a döntéshozatal pillanatában meglévő állapotból. A helyi önkormányzatok ellátási körének megváltoztatásánál a törvény szabályozási rendje mindig azt helyezi előtérbe, hogy az érintett gyermeki, tanulói kör milyen helyzetbe kerül az önkormányzat által hozott döntés következtében. Értelemszerűen ez a bekezdés nem ismétli meg a törvény alapelveit, azonban az ott meghatározottak szükségszerűen érvényre kell, hogy jussanak minden fenntartói döntésnél, így az ellátási rendszer leépítésével, átalakításával, változtatásával összefüggő döntéseknél is.
Így például a gyermek mindenek felett álló érdekének sérelmével jár, ha a helyi önkormányzati döntés következtében a megkezdett tanulmányokat nem lehet azonos feltételek mellett befejezni. Azonos feltételek alatt azt a nevelési, pedagógiai programot, helyi tantervet kell érteni, amellyel a tanulmányokat az érintett tanuló megkezdte.
A közoktatásban érvényesülnie kell a korábban már említett felmenő rendszer követelményének is, mely szerint tanulmányi és vizsgakövetelményekben változást az érintett legalacsonyabb évfolyamon lehet bevezetni, azaz „menet közben” nem lehet módosítani a tanulmányi és vizsgafeltételeket. Ennek tilalmát az átadási megállapodásoknak tartalmaznia szükséges.

Semmis döntés

A fentiek figyelembevétele a döntés során azért kiemelten fontos, mely hiányuk, illetve megsértésük „semmis döntés”-t idézhetnek elő.
A közoktatási törvény 84. § (7)-(15) bekezdései szerint a fenntartói irányítás, illetve az intézményi hatáskörben hozott minden olyan döntés, amely sérti az egyenlő bánásmód követelményét, illetve sérti a gyermek mindenek fellett álló érdekét, semmis. A semmis döntés következménye, hogy úgy kell tekinteni, mintha az adott döntés meg sem született volna. A semmis döntés érvénytelen, és az érvénytelenségre bárki határidő nélkül hivatkozhat. A semmisség megállítását kérni kell. A semmisség megállapításának kérésére az jogosult, akit érint a döntés, ha pedig ez nem állapítható meg, akkor bárki kérheti.
A semmisség megállapítása határidő nélkül kezdeményezhető azonban előzetesen egyeztető eljárást kell lefolytatni a döntéshozóval. Amennyiben ez az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, ekkor van lehetőség arra, hogy az adott döntés semmisségének a megállapítását kezdeményezzék.
Helyi önkormányzat által hozott döntés esetében a közigazgatási hivatal (Kormányhivatal) vezetőjéhez kell fordulni, aki az Ötv. 98. §-a (2) bekezdése a) pontja alapján eljárva állapíthatja meg a semmisség fennállását. A közigazgatási hivatal (Kormányhivatal) vezetője jogosult a helyi önkormányzati döntés bíróság előtti megtámadására, ha eljárása nem hozott eredményt. A semmisség megállapítására indított eljárásban a döntéshozónak kell bizonyítania, hogy a semmisségi ok nem áll fenn.

Az önkormányzati tervezés, döntés előkészítés az átszervezéshez

A közoktatás-szolgáltatás helyi közügy
A közoktatási törvény egyik elve az önkormányzati feladatellátásra való építés. A közoktatás-szolgáltatás nyújtásában részt vevő helyi önkormányzat a közoktatási törvény jelenlegi felfogása szerint szolgáltatást nyújt, amellyel egyben helyi közügyet teljesít. Az Ötv. 1. § (2) bekezdése szerint a helyi közügyek közé tartoznak a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása is. E felfogásból és szabályozási elvből fakad, hogy a közoktatási törvény minden esetben ellátási kötelezettségről és nem annak megszervezési módjáról rendelkezik, továbbá minden esetben a szolgáltatás minimális terjedelmét határozza meg, amelynél kevesebbet nem, de többet nyújthat minden helyi önkormányzat.
A közoktatás intézményrendszerének átalakításával az egyes intézmények átszervezésével, megszüntetésével kapcsolatos döntéshozatal testületi hatáskörbe tartozik.
Az átszervezésekhez, átalakításokhoz nyújt segítséget a közoktatási törvényben található tervezés rendszere, amelynek választ kell tudnia adni arra a kérdésre, hogy meghatározott térségen belül milyen lehetséges megoldások, alternatívák állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a szolgáltatások átszervezése ne ütközzön a közoktatási törvény alapelveibe.

A jelenlegi fenntartónak mindenekelőtt azt kell eldöntenie, hogy milyen átalakítást tart szükségesnek, indokoltnak. A döntés előkészítés olyan folyamatot jelent, amelynek során megvizsgálnak, feltárnak minden lehetőséget, azok következményeit, a döntéshozatal várható eredményeit, illetve a döntéshozatal elmaradásának következményeit.
Először az elérni kívánt cél meghatározására van szükség. Ennél a kérdésnél kell vizsgálat tárgyává tenni az adott időszakban ellátott feladatokat, az adott időszakban nyújtott szolgáltatásokat és a szolgáltatás nyújtásának módját. A Közoktatási és Művelődési Bizottság 2010 júniusában szakmailag támogatta Budaörs Város Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Tervét. Ennek IV/8. pontja differenciált finanszírozás címen, első francia bekezdésében tartalmazta azt a fenntartói szándékot, hogy szükséges az intézmények finanszírozási koncepciójának áttekintése, a finanszírozás elveinek és szempontjainak újragondolása. Ennek keretében lehetőség van Önkormányzatunknak a fenntartói jog további lehetőségei vizsgálatára is.

Feladatok a döntés-előkészítés során

Ugyan a tervezett intézkedés nem minősül átszervezésnek, de figyelemmel arra, hogy Budaörs Város Önkormányzata még az elvi döntés előtt is fontosnak tartotta az intézmények bevonását az együttgondolkodásba, javasolt, hogy ezeket az intézményi véleményeket ne mulasszuk el beszerezni a végleges döntés meghozatala előtt sem.

A véleményezési jog nem köti a döntéshozót. A véleményezési jog alapján beszerzett információk a döntés előkészítését szolgálják, ahhoz nyújtatnak segítséget, hogy a döntéshozó tisztában legyen az érdekeltek álláspontjával, és olyan információkhoz jusson, amelyek alátámasztják vagy megcáfolják, gyengítik vagy megkérdőjelezik az átszervezéssel, megszüntetéssel, feladatváltoztatással kapcsolatosan előterjesztett döntést.

Mindezek alapján, a szükséges véleményezések, egyetértések beszerzését követően kerülhet sor a fenntartói jog átadására vonatkozó döntés meghozatalára.

Határidők a döntéshez

A fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben), továbbá – a július–augusztus hónapok kivételével – nevelési évben iskolát, óvodát nem szervezhet át, fenntartói jogát nem adhatja át. (közoktatási törvény 102. § (9) bekezdés)
A fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadásával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban, az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje július utolsó munkanapja. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogának átadására helyi önkormányzat és olyan kistérségi társulás között kerül sor, melynek az önkormányzat tagja, akkor az erre vonatkozó döntés meghozatalának határideje július utolsó munkanapja.
Mindezek alapján a nem fenti intézkedések körébe tartozó fenntartói intézkedés nem minősül átszervezésnek, tehát a nevelési évben is végrehajtható.

A KÖZOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSA TÁRSULÁSBAN VALÓ RÉSZVÉTELLEL

A közoktatási törvény 88. § (4) bekezdése tartalmazza, hogy az önkormányzatok feladataikat intézmény létesítésével, fenntartásával, társulásban való részvétellel vagy más önkormányzattal, illetve fenntartóval kötött megállapodás útján láthatják el.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Tt.) rendelkezései szerint a többcélú kistérségi társulás többek között gondoskodhat az oktatás és nevelés közszolgáltatás ellátásáról.
A közoktatási törvény 89/A. §-a a közoktatás feladatainak kistérségi megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A többcélú kistérségi társulások feladatai a közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján két nagy csoportba oszthatók:
• a települési önkormányzatok által ellátott feladatokra,
• a megyei önkormányzatoktól átvett feladatokra.
Ennek fényében két lehetséges változat vizsgálata történt meg, a kistérségi fenntartás, illetve intézményfenntartó tárulás létrehozásának lehetőségei. Az intézményfenntartó társuláshoz szükséges partner, illetve az ezzel járó támogatási rendszer vizsgálata jelenleg még folyamatban, így a lehetőségek között még szerepel.
A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (továbbiakban: BTT) Polgármesterek Tanácsa 20/2011. (03. 08.) sz. határozatával olyan elvi döntéseket fogadott el, melyek szerint az Önkormányzat ilyen irányú döntését követően, vállalják a budaörsi közoktatási intézmények kistérségi fenntartásba vételét, továbbá hogy egy esetleges fenntartói jog átadása esetén a BTT, SZMSZ-ének módosításával garantálja, hogy a BTT Polgármesterek Tanácsa kizárólag az intézmény székhelye szerinti település Képviselő-testületének határozata alapján, és a szerint dönt.
Az Önkormányzat vezetői és a képviselők hangsúlyozzák, hogy olyan döntési és feltételrendszert kívánnak kidolgozni, melyekkel garantálható, hogy az intézmények működésében ne legyen észlelhető a változás. Ez mind a szakmai feladatok ellátására, mind az intézményi autonómiára, mind a jogviszonyok vonatkozásában teljesül. A magasabb intézményvezetői megbízások módosulnak kizárólag ebben az esetben, de ennek során is a változatlan megbízási tartalom garantált. A munkáltató személyében történik kizárólag változás. Az intézményvezetők megbízása tekintetében a Képviselő-testület döntési jogait továbbra is fenntartja. Mindezeket a feladatátadási megállapodás dokumentumai garantálják.
A tanügyigazgatási, pénzügyi, könyvelési önkormányzati feladatok sem kerülnek el Budaörs Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala szervezeti egységeitől. Erre vonatkozóan is a létrejövő feladatátadási megállapodások során szükséges rendelkezni.

A fenntartói jog átadása során a tanulói jogviszony, valamint a közalkalmazotti jogviszonyok változatlanok maradnak.
Az intézményekben folyó szakmai munkát, tehát a nevelési és pedagógia programok struktúráját és tartalmát a tervezett intézkedések nem érintik, azok a változatlan módon kerülnek végrehajtásra. Ugyanez vonatkozik a német nemzetiségi óvodai nevelési, valamint az iskolai pedagógia programokra.

Adminisztráció, fenntartói, jegyzői feladatok, döntés előkészítés

A tervezet intézkedések során kiemelten hangsúlyos, hogy Budaörs Város Önkormányzata mind a tanügyigazgatási irányítás, mind a pénzügyi feladatok ellátását továbbra is a Polgármesteri Hivatal által kívánja ellátni, továbbá, a saját döntéseit kívánja az egyéb irányítási, felügyeleti intézkedések során érvényesíteni.

Budaörs, 2011. január 14.

Közoktatási Iroda